2018-11-28 10:28
„Három-négyezer forintos hirdetések lepték el a netet” – mondja a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke. Mihályi László szerint sokként érte a pálinkásokat a chipsadó kiterjesztése a pálinkákra, ugyanis ezzel lényegében ismét a gyümölcspárlat hazai forgalmazását fogják vissza, ugyanis a háznál főzött nedű után nem kell fizetni népegészségügyi adót, azt csak a kereskedelemben megjelenőkre terjesztették ki. De legalább a jövedéki adót nem emelték. A kormány az Unióra mutogat a chipsadó miatt, de közben a feketepiac felszámolása nem halad.
Jövő januártól a népegészségügyi termék adót több termékre is kiterjesztik, az energia italokon és a gyógynövényekből készült gyomorkeserűkön túl például a gyümölcspárlatokra is. Ez azt jelenti, hogy fél literenként nagyjából ezer forinttal lesz drágább a pálinka, amit a boltokban kínálnak majd a polcokon.
Kiürítették a szeszfőzdéket
„Hiteleket vettek fel a forgalmazók, hogy felvásárolják a készletet, de ettől nem lesz olcsóbb a polcokra kerülő pálinka, jövőre akár több ezer forinttal is emelkedhet a minőségi párlatok ára”- magyarázza Mihályi László. A szakember szerint az idei év adatai majd azt fogják mutatni, hogy nagyon magas a kitárolás, de ez csak azért van, mert megrohamozták a szeszfőzdéket, hogy a jövőre esedékes népegészségügyi adót ne kelljen a felvásárolt mennyiség után megfizetni. Ettől azonban nem lesz olcsóbb jövőre a pálinka, mert nagyon sokan hitelből tárolták ki a pálinkát. Így hiába volt az idén nagyon jó a gyümölcstermés, ez a párlat árában nem fog visszaköszönni.
„Literenként 1100 forint pluszt jelent az új adó bevezetése az ötven fokos pálinka esetén, ráadásul, ez a forgalmi adóalapot is növeli” – magyarázza a várható drágulást Mihályi.
A bérfőzdék is a feketepiactól tartanak
„A kutya nem ellenőrzi a házi főzést, nincs rá kapacitás” – véli Szűcs Imre, aki 32 éve üzemeltet bérfőzdét Mórahalmon. Közvetlenül nem érinti a szeszfőzdét a chipsadó bevezetése, mivel azt az első forgalomba helyezéskor kell megfizetni, de Szűcs szerint közvetetten ők is érezni fogják a a pálinkafőzés újbóli feketepiac felé tolódását. Pedig a vállalkozó éppen most fejlesztett, harminc éven át egy üzlettársával üzemeltettek egy szeszfőzdét a városban, nemrég döntöttek a „válásról”, Szűcs éppen tavaly indított el egy uniós pályázati pénzből épített vadonatúj főzdét.
„Mi 1650 forintért főzzük meg a cefrét, ennek a fele már így is adóba megy, a másik feléből még lejön a tüzelő ára, az áfa, így nagyjából 2-300 forint marad literenként a rezsire, a bérre.”- számolgatja Szűcs, hogy mekkora haszon marad a családi vállalkozásnál. „Ha a kocsmákban, meg a boltokban megugrik az ára, akkor megint egyre többen lesznek, akik hirtelen érteni fognak a pálinkafőzéshez” – így látja a jövőt Szűcs, aki szerint a 2010-es pálinka forradalom is ezt hozta, hirtelen mindenki nekilátott az otthoni párlatfőzésnek. „Itt a tanyavilágban ember legyen a talpán, aki kiszagolja, hogy merre főznek” – osztja meg tapasztalatait Szűcs Imre, aki szerint a fináncoknak nincs kapacitása, de az önkormányzatok sem képesek ellenőrizni, mert kevesen vannak, és akad jobb dolguk is ennél.
Jócskán hozna az államkasszába
„Mi tavaly 20 millió forintot fizettünk be a költségvetésbe jövedéki adóként, az idei nem volt ilyen jó év, de közelíteni fogja a 2017-es évet” – magyarázza Szűcs, aki nem érti, hogy miért enged el az állam ilyen bevételi lehetőséget. A férfi szerint őket nyakra-főre ellenőrzik, vízmintát kell adni, míg az otthoni szeszfőzdékben gyakorlatilag akár a disznók itatójából is használhatják a vizet.
A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke úgy látja, hogy a kereskedelmi főzdéktől az illegálisan, magánfőzők által üzemeltetett „fekete bérfőzdék” happolják el a cefrét, ahol ráadásul, az elnök sejtése szerint, a lekönyvelteken túl, gyakorlatilag bármekkora mennyiséget lefőzhetnek adómentesen. „Rendet kellene tenni a pálinkafronton, és legfeljebb csak ezt követően lehet a nemzetközi piacra betörni.” – teszi hozzá Mihályi László.
Most támogatjuk, vagy sem?
Furcsa kettősséget mutatnak a kormány intézkedései pálinkafronton. Egyfelől a minőségi pálinka marketingjét hangsúlyozzák, de közben még itthon sem nő ezeknek a fogyasztása. Bár az égetett szesz forgalma általában nő, de ezen belül nem mozdul a minőségi pálinka felé a fogyasztás.
A pálinka szabadságharca óriási károkat okozott a szesziparban, az otthoni főzés adómentességének uniós nyomásra történő felemás eltörlése után ezeket a károkat nem lehetett már teljesen semmissé tenni. A szabad időszakban olykor akár évi 20 millió liter párlat került illegálisan forgalomba. Az új szabályozás 2015 után lényegében bár bejelentéshez, regisztrációhoz kötötte az otthonfőzést, és 80 liter 50 fokos nedűig kötelezte a főzőket egy kedvezményes adó megfizetésére, ez a szakemberek szerint nem vetette vissza a feketepiacot. Így hiába hungarikum a hazai pálinka, és hiába vannak próbálkozások a minőségi termékek marketingje terén, valójában a 3-4000 forintos netes fekete szesz uralja a piacot.
„Először itthon kellene rendet teremteni, majd a piaci megjelenést, a marketinget támogatni. Akkor megállná a helyét a magyar pálinka.” – vélekedett Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.
HVG 2018 november 25.
