2019-04-10 08:57
A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti, a kormány intézkedések nélkül hamarosan ki fogja végezni az elsőszámú hungarikumként számon tartott pálinkát.
Haldoklik a pálinkapiac, a kormány pedig továbbra is kettős mércét alkalmaz, és intézkedéseivel ellehetetleníti az ágazat gazdasági működését. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint, ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja.
A PNT szerint a 2010 előtti állapotok visszaállítása lehetetlen, de az ágazatot az is megmentené, ha a kormány hajlandó lenne szembesülni a magánfőzés okozta feketekereskedelem létével, és legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.
A pálinka 2000 és 2010 közötti sikeres szakasza az akkor kedvező piaci és jogszabályi körülményeknek volt köszönhető. 2010 és 2015 között a magánfőzés és a bérfőzés is jövedékiadó-mentessé változott. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző.
Az ágazat a 2015-ös jogszabályok változása után egyedi piaci helyzetet örökölt: ellenőrzés és felderítés hiányában feltérképezni sem tudta, hogy mekkora az az illegális és láthatatlan konkurencia, akivel nap mint nap meg kell küzdenie. Azóta szinte stagnál a pálinka forgalma, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökkent, miközben az alkoholfogyasztás hazánkban folyamatosan nő.
A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Arról, hogy mennyi illegális, ipari mennyiségben előállított gyümölcspárlat készülhet hazánkban, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozott leleplezéseiből lehet következtetni. Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával. Egy kereskedelmi főzde esetében ugyanez a mennyiség legalább 1,5 millió forint adóbevételt jelentene az államnak (750 ezer forint jövedéki adó, 495 ezer forint NETA, 335 ezer forint ÁFA).
A zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától “népegészségügyileg nem hasznos élelmiszer”, fogyasztása népegészségügyi kockázatot jelent, miközben a kormány a magánfogyasztásra készített párlatok adómentességére törekszik, lazítani akar a rendszeren, és sejtéseknek véli a pálinkát veszélyeztető feketepiac létezését. A kereskedelmi és bérfőzdék működését ellehetetlenítik a túlszabályozások, pedig ezek a piaci szereplők nem csak „sejtésekre” alapozzák az ágazat közelgő piaci összeomlását.
A Pálinka Nemzeti Tanács kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka.
A pálinka és törkölypálinka megnevezések az EU-ban bejegyzett földrajzi árujelzők, és kizárólag a kereskedelmi főzdékben előállított és forgalomba helyezett italra használhatók, míg a bér- és magánfőzött italok jogszabályi megnevezése: párlat.
