A Pálinka Nemzeti Tanács szervezete és működése * 

13/A. § *  (1) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai a törvény erejénél fogva a pálinka-előállítókat képviselő olyan szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek legalább öt lezárt gazdasági évvel rendelkeznek és ezen időszak minden évében legalább tíz szeszfőzde adóraktár-engedéllyel rendelkező tagjuk van, továbbá önkéntes alapon a Pálinka Nemzeti Tanács tagja lehet az a szakmai érdekvédelmi szervezet, amelyet kérelmére a Pálinka Nemzeti Tanács tagként felvesz (a továbbiakban együtt: szakmai szervezetek).

(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsban minden szakmai szervezet a szeszfőzde adóraktár-engedéllyel rendelkező tagjai száma alapján képviselteti magát. A Pálinka Nemzeti Tanácsban minden szakmai szervezetet egy fő képvisel (a továbbiakban: képviselő), amelyet minden 30. szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagja után további egy fő képviselő egészít ki.

(3) Minden képviselőt egy szavazati jog illet meg azzal, hogy egy szakmai szervezet az összes szavazat legfeljebb 40%-ával rendelkezhet akkor is, ha többre lenne jogosult.

(4) A szakmai szervezetek a tagjaik közül a képviselőiket öt évre választják meg. A képviselő megbízatása megszűnik a képviselő

a) halálával;

b) lemondásával;

c) visszahívásával;

d) szakmai szervezeti tagságának megszűnésével vagy felfüggesztésével;

e) megbízatása időtartamának lejártával, valamint

f) által képviselt szakmai szervezetnek a Pálinka Nemzeti Tanácsban való tagságának megszűnésével.

(5) A Pálinka Nemzeti Tanácsot alkotó szakmai szervezetekről és azok képviselőiről névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzékbe vételt a szakmai szervezetnek kell kezdeményeznie. A tagsági jogait csak a nyilvántartásba vett tag gyakorolhatja. A névjegyzékben bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket a Pálinka Nemzeti Tanács honlapján közzé kell tenni.

(6) A szakmai szervezetek évente tájékoztatást adnak a Pálinka Nemzeti Tanács részére a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaikról. A szakmai szervezeteknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaik számának változásáról.

(7) A szakmai szervezet joga, hogy

a) a Pálinka Nemzeti Tanácsba képviselőt válasszon;

b) a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőitől tájékoztatást kérjen;

c) a Pálinka Nemzeti Tanács feladatkörébe tartozó bármely ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen;

d) a Pálinka Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényen az Alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen.

(8) A Pálinka Nemzeti Tanács tagja és a képviselő köteles az Alapszabályban és a Pálinka Nemzeti Tanács más szabályzatában a tagra és a képviselőre vonatkozó rendelkezéseket megtartani.

13/B. § *  (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében informatikai rendszert működtet, amelynek során jogosult nyilvántartani:

a) a szakmai szervezetek nevét, címét, továbbá a szakmai szervezetek szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjainak nevét és a szeszfőzde adóraktári engedély számát;

b) a szakmai szervezetek képviselőinek természetes személyazonosító adatait és az elektronikus levelezési címét;

c) az uniós földrajzi jelzés oltalom alatt álló pálinka és törkölypálinka előállítására jogosult vállalkozások nevét, címét;

d) a pálinka érzékszervi bírálók természetes személyazonosító adatait, a végzettséget igazoló okirat adatait, valamint az elektronikus levelezési címét;

e) a pálinka versenyre benyújtott nevezéseknél a nevezési lapon szereplő adatokat;

f) a 13. §-ban meghatározott, az adópolitikáért felelős miniszter által átadott adatokat.

(2) A szakmai szervezetnek az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatokról a tagsági viszony létesítését, vagy változás esetén a változást követő 30 napon belül nyilatkoznia kell.

(3) A nyilvántartás adatállománya a Pálinka Nemzeti Tanács kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető.

(4) A Pálinka Nemzeti Tanács az általa kezelt adatokat kizárólag

a) a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez,

b) a tagság ellenőrzéséhez;

c) jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint

d) az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra

használhatja fel.

(5) A Pálinka Nemzeti Tanács a nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon

a) piac- és termelésszervezési célokra;

b) statisztikai célokra;

c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele során, valamint

d) gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során

használhatja fel.

(6) *  A Pálinka Nemzeti Tanács a nyilvántartásban szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és a Központi Statisztikai Hivatal azokat statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

13/C. § *  (1) A Pálinka Nemzeti Tanács Alapszabályában kell meghatározni a szakmai szervezetek taggá válására vonatkozó feltételeket.

(2) Az Alapszabálynak tartalmaznia kell a Pálinka Nemzeti Tanács

a) elnevezését, székhelyét;

b) célját és feladatait;

c) tagszervezetei képviselőinek szakmai és képzettségi feltételeire vonatkozó szabályokat,

d) képviseletére jogosultak megnevezését;

e) működésére, Titkárságára vonatkozó szabályokat;

f) tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit, valamint a visszahívás feltételeit;

g) gazdálkodására – így különösen a költségvetésre – vonatkozó alapvető szabályokat;

h) bizottságai és munkacsoportjai létrehozásának feltételeit és azok működésére vonatkozó szabályokat;

i) szolgáltatásait és azok igénybevételének feltételeit.

(3) Az Alapszabály tartalmazza a tagok képviseletére jogosult természetes személyek delegálására vonatkozó szabályokat, a képviselet gyakorlásának szabályait, továbbá a képviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselet ellátásának, különösen a szavazati jog gyakorlásának módját.

(4) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához az összes képviselő legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges.

(5) Az Alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet.

13/D. § *  A Pálinka Nemzeti Tanács

a) jóváhagyja az Alapszabályt és szükség szerint módosítja azt;

b) jóváhagyja a beszámolót és tájékoztatókat;

c) megválasztja és visszahívja a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőit;

d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között meghatározza a költségvetését és annak végrehajtását;

e) véleményt nyilvánít a pálinkát érintő kérdésekben;

f) egyes közfeladatok ellátása érdekében a Pálinka Nemzeti Tanács tagjaiból az Alapszabály szerint bizottságot, munkacsoportot hozhat létre;

g) dönt a jogszabály vagy az Alapszabály által a hatáskörébe utalt kérdésekről.

13/E. § *  (1) A Pálinka Nemzeti Tanács szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az ülést a napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke hívja össze.

(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsnak ülést kell tartania akkor is, ha ezt – a napirend megjelölésével – a tagok vagy a képviselők legalább egyharmada írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja az ülés kötelező összehívásának további eseteit is.

(3) A Pálinka Nemzeti Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok és a képviselők több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.

(4) A Pálinka Nemzeti Tanács határozatait az ülésen jelen levő képviselők szavazatainak több mint felével hozza meg, kivéve, ha e törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők megválasztásakor titkos szavazást kell tartani.

13/F. § *  (1) A Pálinka Nemzeti Tanácsba az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy tagot delegál és a delegált tagok az üléseken tanácskozási joggal részt vesznek.

(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsban az agrárpolitikáért felelős miniszter által delegált tagok jogosultak a Pálinka Nemzeti Tanács irataiba betekinteni, az üléseken jelen lenni, a napirenden szereplő kérdésekhez hozzászólni, valamint adatot, információt kérni.

A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői * 

13/G. § *  (1) A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői az elnök, az alelnökök és a felügyelő testület elnöke. A tisztségviselő egyidejűleg egy tisztséget tölthet be.

(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztségre választható az a természetes személy, aki magyar állampolgár, a szakmai szervezetnek olyan tagja, aki pálinka-előállítással és forgalmazással foglalkozik, vagy olyan jogi személy tagjának képviselője, amely pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozik, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(3) Összeférhetetlen a Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztség viselésével, ha a tisztségviselő

a) *  államigazgatási szervnél folytat főállásban közszolgálati tisztviselői vagy állami tisztviselői tevékenységet;

b) politikai pártban országos tisztséget tölt be;

c) más tisztségviselőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója;

d) nem rendelkezik lakóhellyel Magyarországon.

(4) Az elnök, az alelnökök és a felügyelő testületnek a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(5) A (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Az érintett az összeférhetetlenség felmerülésétől számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni, ha az a választást követően merül fel. Az érintettnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot az összeférhetetlenség megszüntetéséről.

(6) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség fennállását az elnök állapítja meg.

Az elnök * 

13/H. § *  (1) Az elnök a Pálinka Nemzeti Tanács képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját legfeljebb két alelnök segíti.

(2) Az elnököt a Pálinka Nemzeti Tanács tagjai választják meg.

(3) Az elnök

a) irányítja a Pálinka Nemzeti Tanács működését;

b) előkészíti a Pálinka Nemzeti Tanács éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását;

c) előkészíti a beszámolót és a tájékoztatókat;

d) gondoskodik a Pálinka Nemzeti Tanács döntéseinek végrehajtásáról;

e) beszámol a felügyelő testületnek a Pálinka Nemzeti Tanács és a saját döntéseiről, valamint azok végrehajtásáról;

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Pálinka Nemzeti Tanács vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal;

g) a feladatai ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre a Pálinka Nemzeti Tanács képviselői, illetve szakértők részvételével.

A felügyelő testület * 

13/I. § *  (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését háromtagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.

(2) A felügyelő testület két tagját az agrárpolitikáért felelős miniszter nevezi ki és hívja vissza, további egy tagját a Pálinka Nemzeti Tanács választja és hívja vissza. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület elnöke a Pálinka Nemzeti Tanács által választott tag.

(3) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a Pálinka Nemzeti Tanács ülésének napirendjén szereplő, a köztestületi vagyonkezelés szempontjából jelentős előterjesztést.

(4) A Pálinka Nemzeti Tanács és az elnök felkérheti a felügyelő testületet, hogy az általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. E felkérésnek a felügyelő testület haladéktalanul köteles eleget tenni.

(5) A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a Pálinka Nemzeti Tanács irataiba betekinthet, a Pálinka Nemzeti Tanács tagjától, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(6) A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület működésének részletes szabályairól szóló ügyrendjét maga állapítja meg, azt a Pálinka Nemzeti Tanács hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület ülésének összehívásáról, levezetéséről, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól.

(7) Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, az Alapszabályt, a Pálinka Nemzeti Tanács valamely testületének döntését vagy egyébként érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az Alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács ülésének összehívására.