A pálinkáról

Mi a különbség a pálinka és a párlat között?

Míg a pálinka megnevezés használatát a magyar Pálinkatörvény szabályozza és korlátozza, a párlat megnevezés szélesebb körű fogalmat takar. Minden pálinka gyümölcspárlat, de nem minden gyümölcspárlat pálinka. A párlatok előállítására és megnevezésére vonatkozó szabályokat a Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete tartalmazza. Közös jellemzőjük, hogy alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, cukor hozzáadása nélkül, kizárólag a párlat meghatározásában előírt nyersanyagból, gyümölcsből származhat.

Továbbá nem tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt és nem tartalmazhatnak hozzáadott aromaanyagokat sem az aroma korrekciójára.

A pálinka és törkölypálinka nyersanyagai kizárólag a Magyarországon termett- és termesztett gyümölcsök és az itt termett szőlőből préselt szőlőtörköly, ugyanakkor a gyümölcspárlatok nyersanyagai sokfélék lehetnek és a földrajzi árujelzővel rendelkező termékek kivételével nincsenek földrajzi megfelelőségi korlátokhoz kötve.

A pálinka és törkölypálinka nyersanyagaihoz cukor hozzáadásával erjesztett és lepárolt termékek nem nevezhetők sem pálinkának, sem párlatnak, sem szeszesitalnak. Az ilyen termék hamisítvány és forgalomba kerülése esetén élelmiszer-felügyeleti és jövedéki hatósági eljárások indíthatóak az előállítókkal szemben.